A Szerbiai Református Keresztyén Egyház
INFORMÁCIÓKA Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre hívta fel a figyelmet a csütörtökön véget ért, kétnapos budapesti ülésének zárónyilatkozatában.
„A Generális Konvent aggodalommal tekint a Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában azon köznevelést érintő törvények hatálybalépésére, amelyek a szülőföldjükön, anyanyelven folytatható oktatás terén méltatlanul sújtják a magyar közösségeket, és felhívja Magyarország kormányának a figyelmét is a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre” – olvasható a találkozót követő sajtótájékoztatón közreadott nyilatkozatban.
A Generális Konvent továbbá tiltakozik „a világban sok helyen folyó keresztyénüldözés ellen”.
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elmondta, a plenáris ülésen tárgyaltak Kárpátalja nehéz helyzetéről, a romániai magyar reformátusok ügyeiről, a diaszpóra reformátusságáról, egyházalkotmányi kérdésekről, a közös képviseletről, valamint a reformáció 500. jubileumi évfordulójának megünnepléséről.
Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke a találkozó két napját összefoglalva azt mondta: „ismét erősödött a magyar reformátusság összetartozása”.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke az ukrajnai helyzetről szólva elmondta: a Kárpátalján élő magyarokat nagyon mélyen érinti a gazdasági krízis. „Az elszegényedés problémája, a kilátástalan helyzet mindenkire rátelepszik” – fogalmazott. Közölte, ma még nem tudni, hogy elértek-e a krízis mélypontjára, vagy ennél még mélyebb lesz. A megélhetés, a szociális háló egyre bizonytalanabb Ukrajnában – mondta Zán Fábián Sándor.
Kijelentette: arra törekednek, hogy a sokszínű közösségükben meg tudják őrizni az egymás mellett élés lehetőségeit, a békét. Megjegyezte azt is, hogy „a nehézségeket a Kárpát-medencei összefogással tudjuk csak leküzdeni”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy romániai jogerős bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról. Közölte, az egyházkerület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
A püspök kijelentette: a helyzetet nem tudják elfogadni, a végsőkig küzdeni fognak. Ha nem járnak sikerrel, „akkor újat” építenek, mert nem veszíthetik el a fiataljaikat – mondta, majd hozzátette: az egyház jövője múlik azon, hogy létezik-e anyanyelvi oktatás.
A Generális Konvent zárónyilatkozatában együttérzését fejezte ki „a súlyos körülmények között élő kárpátaljai református testvérei iránt”. A testület – a dokumentum szerint – az egység kiteljesítése irányába tett lépésként szükségesnek látja, hogy az egyházalkotmányi bizottság vizsgálja meg a Nyugat-Európában és a tengerentúlon működő magyar protestáns gyülekezetek „közös egyháztestként való reintegrálásának lehetséges módozatait”. A Generális Konvent a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló bírósági döntést „jogszerűtlennek, igazságtalannak és méltánytalannak” tekinti, és támogatja az Erdélyi Református Egyházkerület törekvéseit.
forrás: magyar szó
December 1-én, advent első vasárnapján, az új egyházi esztendő kezdetén ünnepi istentiszteletet tartottak Bácsfeketehegyen. Az igét Orosz Attila helybeli lelkipásztor – esperes hirdette a Zsolt 24, 7-10 versek alapján.
Az igehirdetés alapgondolata az volt, hogy az adventben élő hívő keresztyén ember hogyan várja helyesen az eljövendő Krisztust. A mai hívő ember és a mindenkori egyház feladata az, hogy minél többet próbáljunk meg átültetni a bennünket körülvevő világba abból, ami krisztusi. A szeretről van szó elsősorban. Az istentiszteleten rövid alkalmi műsorra is sor került. Tóth Péter kunszentmiklósi Radóti-díjas versmondó és Hajvert Ákos bácsfeketehegyi ugyancsak Radnóti- díjas versmondó a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület elnöke istenes verseket adtak elő.
Megtartották a XVI. Református Gyermek – és Ifjúsági tábort
A hagyományokhoz híven táborzáró istentisztelettel ért véget vasárnap az idei gyermektábor Pacséron. Az egy héten át szerzett tudást és a kézműves foglalkozásokon elkészült tárgyakat ünnepi istentisztelet, illetve kiállítás keretében mutatták be a gyerekek, melyre idén is sok volt a jelentkező, különösen tömeges volt az óvodások csoportja, tudtuk meg Csányi Erzsébet lelkésznőtől, a tábor vezetőjétől.
Száz gyermek a táborzáró istentiszteleten a pacséri református templomban (Fotó: Herceg Elizabetta)
– Száz gyermeket láttunk vendégül, és nagyon sok volt az egészen kicsi gyermek, 38 óvodással dolgoztunk, ami öröm a számunkra, hiszen örülünk, hogy sokan érzik a tábor értékét és jelentőségét. Kisújszállásról is érkezett egy csoport gyermek, ők jutalomkirándulásként vehettek részt a táborban. Délelőttönként megismerkedtünk a különböző bibliai történetekkel, amelyeket aktualizálunk a gyermeki élethelyzetekre. Az idei tábor témája az volt, hogy: Én vagyok az út, az igazság és az élet. Különböző történeteken keresztül próbáltunk erre rámutatni, Jónás történetét, Zákheus történetét feldolgozva, az engedelmesség, a becsületesség, a megbocsátás fogalmáról beszélgettünk, valamint Jézus feltámadásáról – hallottuk a táborvezetőtől, aki azt is elmondta, hogy nagy örömére szolgál, hogy az idei táborra jobban sikerült támogatást találni, hiszen a Szekeres László Alapítvány és Tartományi Végrehajtó Tanács is támogatta a tábort.
– Azt is el kell mondanom, hogy a pacséri gyülekezet is felvállalja a tábort, sok az adomány, az önkéntes munka, és ez is erősít bennünket, hogy mennyire fontos az összefogás a jövő nemzedéke érdekében. A tábor jelképes összegbe kerül, a gyerekeknek 1000 dinárt kellett fizetniük, de ajándékpólót, vászonszatyrot, füzetet is kaptak, és a kézműves foglalkozásokhoz, a gyöngyfűzéshez, a fafaragáshoz, a hímzéshez, bőrdíszműkészítéshez, tányérfestéshez, üvegfestéshez is biztosítottuk az alapanyagot.
H.E.
forrás: magyar szó
Május 25-én a 475 éves Debreceni Református Kollégium, a 175 éves Dóczy Gimnázium és a magyar református egység napja alkalmából tartottak hálaadó istentiszteletet a debreceni református Nagytemplomban. Ünnepi igehirdető Bölcskei Gusztáv a Tiszántúli Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke volt. Az ünnepséget megtisztelte Orbán Viktor kormányfő Balogh Zoltán miniszter, Hölvényi György államtitkár, Kósa Lajos Debrecen polgármestere munkatársaikkal, valamint több közéleti és önkormányzati személyiség. Országos Egyházunkat Halász Béla püspök és Hallgató Imre főgondnok képviselték. Az ünnepségen Orbán Viktor kormányfő mondott ünnapi köszöntőt, külön kiemelve a református egyház iskolahálózatán keresztül betöltött történelmi szerepét anyanyelvünk és kúltúránk megőrzésében. „A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. Ezért a győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy teljesítse a feladatát" mondta a kormányfő, aki – szavai szerint – nem csak azért jött el Debrecenbe, hogy kifejezze tiszteletét és megbecsülését a magyar reformátusság iránt, hanem a jubiláló DRK megújításáról szóló 10 milliárd forintnyi megállapodás megkötése miatt is, amit az elkövetkező években kivánnak valóra váltani.
közös fénykép az ünnepség után
Hallgató Imre, főgondnok
Felvétetett a Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsának 2013. február 23-án 10 órai kezdettel megtartott ülésén, Bácsfeketehegyen a gyülekezeti teremben. Jelen vannak: Csányi Erzsébet jegyző-lelkipásztor – püspök-helyettes, Hallgató Imre főgondnok, Marton Károly bánáti esperes – lelkipásztor, Orosz Attila bácskai esperes – lelkipásztor, Székely Károly a bánáti e.m. gondnoka, Kákonyi József bácskai e.m. gondnoka, Harangozó László diakóniai vezető-lelkipásztor, Halász Béla missziói előadó-lelkipásztor, Szombathy László számvevő, Csete József közpénztáros, Molnár András ügyész és tanácskozási joggal Csete Szemesi István nyugalmazott püspök-lelkipásztor.
Tanácskozásunkat énekkel kezdtük meg, majd Marton Károly bánáti esperes úr áhitatot tartott Máté 6,16-18 alapján.
A Törvénykezési szabályrendelet 10. 11. 12. § valamint a 13. § b. pont alattiak értelmében a Zsinati Tanács mint bíróság hivatott másodfokon dönteni és határozatot hozni Halász Béla lelkipásztor – püspök-jelölt 2013. február 15-i keltezésű fellebbezésével kapcsolatban.
Megállapítást nyert, hogy a feltételek adottak a Zsinati Tanácsnak a fenti minősítésben való döntéshozatalára.
A Zsinati Tanács mint bíróság a saját kebeléből elnököt választott Marton Károly lelkipásztor - bánáti esperes személyében, a jegyzői tisztet Csányi Erzsébet lelkipásztor – püspök-helyettes tölti be.
1. Halász Béla lelkipásztor – püspök-jelölt fellebbezése
Marton Károly esperes úr a Zsinati Tanács, mint bíróság megválasztott elnöke megállapítja, hogy a feltételek adottak, hogy az említett szerv érdemben határozzon. Tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a Zsinati Tanács, mint bíróság másodfokon tárgyalja a püspök-választással kapcsolatos fellebbezést.
Csányi Erzsébet lelkipásztor – jelen esetben mint a bíróság jegyzője elmondta, hogy fellebbezési határidőn belül érkezett meg Halász Béla lelkipásztor – püspök-jelölt fellebbezése, melyben mellékelve elküldte a honosítási okiratának másolatát is.
Marton Károly esperes-lelkipásztor felkérte Molnár András ügyészt a fellebbezéssel kapcsolatos tájékoztatóra.
Molnár András az O.E. ügyészének tájékoztatója
Halász Béla fellebbezésével kapcsolatban a következőket mondhatom:
Az említett fellebbezés, mely 2013. február 15-i keltezésű, a meghagyott határidőben lett átadva és tartalmazza az egykori JRKE 2003. április 26-i honosítási jegyzőkönyvének és határozatának másolatát, melyet Csete Szemesi István püspök, Marton Károly esperes és néhai Póth Péter O.E. főgondnoka írtak alá. Ennek a határozatnak az értelmében Halász Béla teljesítette a JRKE Lelkészképesítési Szabályrendeletében előírt feltételeket és egyúttal honosította az említett oklevelét.
Következtetésképpen Halász Béla lelkipásztor, ami a szolgálat jogi feltételeit illeti azoknak az Alkotmány 50. § és 51. § értelmében megfelel, valamint a Választási Szabályrendelet 1. § 5. § v.) pont alatti szakasz és a 37. § 1. szakasza értelmében 18 érvényes szavazatot kapott, s így megválasztottnak kell tekinteni.
Ezért azt javasolom a Tisztelt Zsinati Tanácsnak, mint Bíróságnak, hogy hozza meg a következő:
h a t á r o z a t o t
Halász Béla 2013. február 15-i keltezésű fellebbezésének teljes egészében helyt ad és a Zsinati Tanács 2013. február 4-én megtartott ülésén a 6. napirendi pont alattiakat hatályon kívül helyezi.
Molnár András ügyész 2013. január 24-i és Orosz Attila bácskai esperes 2013. január 24-i keltezésű fellebbezéseit, mint alaptalanokat elutasítja.
A határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az érdekeltek fellebbezhetnek a Zsinathoz.
Részemről itt kijelentem, hogy a határozat ellen fellebbezési lehetőségemmel nem szándékozom élni, ezennel lemondok róla.
Indoklás
Kérem a tisztelt figyelmeteket még egy pár szó erejéig. Nem akarok ünneprontó lenni, nem is vagyok az, de jogász és gyakorló ügyvéd létemre nem hallgathatom el, hogy a mellékelt honosítási határozat több okból kifolyólag is érvénytelen. Az első, mert a bizottságból ki lett hagyva az ügyész, a másik pedig, hogy helyette Póth Péter akkori O.E. főgondnokot tették be, aki mellesleg Halász Béla feleségének a testvére és az érdekeltség okán a Törvénykezési Szabályrendelet 25. § b.) alattiaknak tudatos és egyenes megszegése, továbbá nincs iktatva és az sem tűnik ki belőle, hogy a kérelmező vizsgázott-e, miből és milyen eredménnyel. Gyakorlatilag ennek a határozatnak még dokumentum értéke sincs, egy közönséges akármi, rávetve árnyékát annak, hogy minden fedezet nélkül lett aláírva és kiadva. És, hogy ez így is lett kezelve, bizonyítja az a tény, hogy két héttel ezelőtt a még két életben lévő aláíró, de még a kérelmező sem tudták pontosan, hogy ilyesmi egyáltalán létezik-e. Ez sajnos dr. Csete Szemesi István püspök úr és Marton Károly esperes úr mulasztása is. Amint értesültem, ez akkor történt, amikor Józsa László O.E. ügyész már lemondott, de én még nem voltam sem kinevezve, sem megválasztva. Az új ügyész megválasztásáig ezt el kellett volna halasztani. Mivel ez tíz évvel ezelőtti dolog, most már tárgytalan, s javasolom a mellékelt indoklást kielégítőnek tekinteni. Fel szeretném hívni a figyelmeteket a Választási Szabályrendelet 78 § a nem megfelelő szabályozására, amit szerintem minden féleképpen belátható időn belül meg kell változtatni, mi szerint ha egy a jelölt annak a szavazatok 51 % kell megszerezni a választásnál, ha pedig többen vannak erre nincs szükség. Ez eredményezi azt, hogy a konkrét esetben Halász Bélának elég a 48,6 % is a megválasztáshoz.
Ebben a körben, de csak ebben és sehol másutt! - már kitértem rá, most csak nagyon röviden. Orosz Attilát hónapokig beszéltük rá, hogy vállalja a jelölést. Az itt lévők mind tudtak erről. Amikor nagy nehezen ráállt és a Zsinati Tanács ilyen minősítésben jelölte is, akkor mindenki rá szavazott Halász Bélán kívül, azzal az indokkal, hogy ez a lelkészgyűlésen nem lett megtárgyalva. Később kiderült, hogy Halász Béla nem volt őszinte, mert akkor helyben azonnal mindenki előtt azt kellett volna mondania, hogy én is jelölt vagyok, beszéljünk róla. Hiszem és meg vagyok győződve róla, hogy Orosz Attila azonnal el is állt volna, de később ezt már nem tehette meg. Szerintem, természetesen ez az én véleményem, Béla viselkedése a médiák bevonásával, a felesleges és meggondolatlan nyilatkozatok özönével magának ártott a legtöbbet, de Egyházunknak is kárára volt. Hallgató Imre és én lettünk kiemelve, mint akik ellene vagyunk, pedig csak a munkánkat végeztük. Gondolom és a lelkiismeretem teljesen tiszta, mert akkor is, mint most is és mint mindig csak az Egyházunk érdeke van előttem. Az én munkámban nem a szív a döntő, mi több azt teljesen ki kell zárni, sem az, hogy ki kinek a komája, rokona vagy ismerőse vagy boldog őse, csupán a paragrafusok és az értelem. Rólam van szó. Nem vagyok, nem is voltam senki ellen soha. Csupán a törvényeink betartását követeltem meg. Ebből nem engedtem függetlenül, hogy valakinek szimpatikus vagy ellenszenves is leszek. Azt sem tudtam a mai napig sem megemészteni, hogy Marton Károly esperes úr sem tartotta be az akkor adott szavát, s a presbitériumra hivatkozva szegte meg azt. Remélem, azóta tudatosodott nála is, hogy mekkorát tévedett.
Végezetül talán még egy kicsit korai, de most már legalább is az én megítélésem szerint, célegyenesben van az ügy - őszinte szívből gratulálok Halász Bélának és kívánom, hogy elképzelései, döntései higgadtak, megfontoltak, érzelmektől mentesek legyenek és csak az Egyházunk egysége, annak boldogulása, megmaradása és gyarapodása legyen szem előtt. A magam részéről biztosítom, hogy következetes és szilárd támasza leszek. Meggyőződésem, hogy úgyszintén mindenki a Zsinati Tanácsból és habár ez időleges választás, ami 2016. őszéig szól, amikor az általános választások lesznek esedékesek, Istenbe vetett bizalommal és megingathatatlan hittel elképzeléseit, céljait meg tudja majd valósítani.
Marton Károly: Nem szeretnék okoskodni, de Orosz Attilát senki sem kérdezte meg, hogy neki megvan-e a honosító vizsgája?
Orosz Attila: Természetesen megvan. Meg is tudom mutatni, elhoztam, nézze meg mindenki. Össze lehet hasonlítani a kettőt, s lehet látni a különbséget, hogy mennyivel különbözik a Halász Béláétól. Az enyémben konkrétum is van. Engem akkor a vizsgán kikérdeztek. S nem értem, hogy éppen Marton Károly kéri tőlem számon, aki vizsgáztatott és aláírta?
Marton Károly: Emlékeztem rá halványan, de nem voltam benne biztos.
Halász Béla: Nem a saját elképzelésem alapján indultam én sem. Ember legyen a talpán, aki nyugodt tud maradni ilyen körülmények között.
Kákonyi József: Ne feledjük el, hogy Orosz Attilát nem a Zsinati Tanács ajánlotta, hanem a püspök. Ő lett megkérdezve, hogy kit javasol utódjául. Elsőként Marton Károlyt javasolta, akivel többször lett beszélve és ne vállalta. Utána következett Orosz Attila és őt is úgy kellett meggyőzni, hogy vállalja el Egyházunk érdekében.
Orosz Attila: Ilyet még nem hallottam, hogy valaki ne érje el az 51 %-ot és megválasztott püspök lehet.
Csányi Erzsébet: Az érvényes szavazatok alapján megvan az általános többség, amit a múlt alkalommal már megtárgyaltunk és elfogadtunk.
Csete József: Ha érvénytelen egy szavazat, akkor is számításba kell venni az összegzésnél.
Hallgató Imre: A médiát sem az elnökség, sem a Zsinati Tanács, sem a bontó bizottság nem vonta be. Én nyilatkoztam és Molnár András a legkevesebbet és mi lettünk meghurcolva. Soha egy választásról sem jelent meg ilyen hangnemben tudósítás. Csak nekünk van „szennyesünk”? Sokkal súlyosabb események is történnek máshol és mégsem a sajtó előtt történik. A 37 szavazatból nincs meg az általános többség. A leadott szavazatokat kell figyelembe venni. Menet közben nem lehet változtatni. Mert ha így tennénk, akkor akár 2 vagy 3 szavazattal is meg lehetne valakit választani? A közleményt Zsinati Tanács döntése alapján adtuk ki, hogy Országos Egyházunk tekintélyét megőrizzük. Két alkalommal is összegyűltek az imateremben. Egy média sem közölte le a véleményemet, pedig nyilatkoztam róla. 10 éves a honosító. Nem igaz, hogy erre nem lehet visszaemlékezni. De nem szép dolog most már „boncolgatni”, mi volt 10 évvel ezelőtt.
Székely Károly: A múltkori Zsinati Tanácsülésen mondta Halász Béla, hogy van honosítóm, csak meg kell keresni.
Halász Béla: A püspök úr még meg is kérdezte, hogy nem a missziói kinevezésre gondolok?
Orosz Attila: De te akkor egy aláírást emlegettél, s én akkor mondtam, hogy a honosítón három aláírás kell, hogy szerepeljen.
Marton Károly: Voltak hibák! Ez adminisztrációs hiba. Ebből tanulni kell és vigyázni arra, hogy máskor ilyen ne forduljon elő. Azt javaslom, hogy ne csináljunk problémát a számokkal. Többségben megválasztottuk. Mi magunkat is támadhatnánk és akkor annak hol lenne a vége?
Kákonyi József: Két gyülekezet szavazata meg lett semmisítve. Ne feledjük el, hogy mily nagy a súlya annak, hogy egyik gyülekezetben, amikor 8 – 8 lett a szavazás eredménye – húzni kellett volna, hogy sorshúzás döntse el. De nem merték vállalni. Mert mi történik akkor, ha Orosz Attila nevét húzzák ki? Akkor neki lett volna 19 szavazata, s Halász Bélának 18. Erről nem beszél senki. Orosz Attila a legnagyobb vesztes ennek alapján. Mi Marton Károlyt szerettük volna, de mivel ő nem vállalta, ezért beszéltük rá Orosz Attilát. Nem csak a lelkészekkel és a presbiterekkel kellene találkozni, hanem a gyülekezetekkel is. Miért nem mentek mind a ketten együtt bemutatkozni, prédikálni?
Orosz Attila: Én többször kijelentettem, hogy fiatal vagyok még erre a tisztségre. Idősebbnek kellene ezt a tisztséget vállalni. Sok tapasztalat kell egy ilyen felelősségteljes szolgálathoz. Rengeteg tisztázatlan ügy van. Vannak konfliktusok, amiket szintén meg kellene oldani. Sajnos engem meg is fenyegettek. Nem tudom, hogy milyen célzattal történt. Ennek fényében szeretném megkérdezni, hogy van-e szükség a szolgálatomra? Nem tudom, hogy mint esperes szeretnének félretenni, vagy mint lelkipásztor is? Szórvány-gyülekezetekben szolgálok, ami azt hiszen nem könnyű feladat és nem egy „irigylésre méltó” helyzet.
Marton Károly: Nem lesz tisztogatás. Nem csökkenteni kell a lelkészeket, hanem még több lelkészre van szükség, s ezt úgy tudom, hogy Halász Béla is így gondolja.
Kákonyi József: Én úgy érzem, hogy szakadék van a Zsinati Tanácsban a lelkészek és a világi tagok között. Hányszor halljuk, hogy „ti vagytok!” Mintha nem együtt kellene képviselnünk Országos Egyházunkat! Törekedjünk arra, hogy ezentúl másként legyen.
Marton Károly: A sérelmeket, sebeket be kell gyógyítani. Szavazzunk.
Molnár András: A 78. § lehetővé teszi, hogy Halász Béla megválasszuk, még ha nem is érte el az összes szavazat 51 %-át.
Hallgató Imre: A 37 szavazat alapján: Halász Béla 18 szavazatot kapott (48,6 %), Orosz Attila 13 szavazatot (35,2 %) és az érvénytelen szavazatok száma 6 (16,2%).
Kákonyi József: Mielőtt szavaznánk, kérdezzük meg a másik püspök-jelöltet: Orosz Attilát, hogy mit mond ő? El tudja-e fogadni ennek alapján Halász Béla megválasztását?
Orosz Attila: Elfogadom.
Marton Károly, mint a bíróság elnöke megállapítja, hogy a napirendi pont részletesen meg lett tárgyalva, s több jelentkező nincs.
Ezek után a Zsinati Tanács mint bíróság egyhangú szavazattal úgy dönt, hogy az ügyész tájékoztatóját teljes egészében elfogadja és az általa javasolt határozatot Halász Béla fellebbezését illetően. Ennek alapján Halász Béla lelkipásztor Országos Egyházunk újonnan megválasztott püspöke.
Az összejövetelt imádsággal fejeztük be.
Pacsér, 2013. február 23.
Csányi Erzsébet, O.E. jegyző, s.k.
ADVOKATSKA KANCELARIJA
ÜGYVÉDI IRODA
MOLNAR ANDRAŠ, advokat
21000 Novi Sad Serbia
Novosadskog sajma br.23
Tel./Fax. 00-381-21-424-604
Pošta 21121 pošt.fah. 31
e-mail: amolnar@sbb.rs
Posl.br. Szám: dr. 1-13
Datum: Dátum: 2013. január 22-én
SZERBIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ
Püspöki hivatal
BÁCSFEKETEHEGY
Tárgy: jogi vélemény
Az OE Elnöksége 2013. január 15-i leiratával felszólított, mint az OE ügyészét, hogy jogi véleménnyel legyek segítségükre a püspökválasztási folyamat egyes kérdéseinek tisztázása érdekében. Ebben a minősítésben és Egyházunk Hatóságainak hatásköri szabályrendeletének 23 par., valamint a 2010-es Alkotmány és a Választási rendi, Tanácskozási rendi, Hatóságainak hatásköri és a Lelkészi szolgálat jogi feltételei szabályrendeletek ezt a kérdést szabályozó paragrafusainak értelmében, adom meg a következő
jogi véleményt
Ez év január 19-én 11 órai kezdettel Bácsfeketehegyen betekintettem az Elnökség álltal rendelkezésemre bocsátott pályázati anyagba. Feladatomat Bertók József bácsfeketehegyi gondnok és Bede Bálint bácsfeketehegyi presbiter urak állandó jelenlétében végeztem, mivel a szabályosan beidézettek Lestár János bácskossuthfalvi és Bajusz István magyarittabéi gondnok urak nem jelentek meg.
A szavazattal rendelkező és szavazó egyházközségek Bácsfeketehegy, Verbász, Zombor, Pacsér, Bácskossuthfalva, Szabadka, Maradék, Magyarittabé, Herteledifalva, Nagybecskerek, Torontálvásárhely és Pancsova.
Az Elnökség felszólítására és a Zsinati tanács ez év január 5-i 1 pont alatti határozatának értelmében az egyházközségek elküdték fénymásban a presbiteri ülésen készült választási jegyzőkönyveket ill. szavazólapokat azzal, hogy Maradék csak a szavazó lapot adta át és ahogy a jegyzőkönyvel kapcsolatban fogalmazott „ … ezeket nem hajlandó bemutatni és elküldeni sehova”.
Az Elnökség felkérése az egyházközségek felé, hogy a presbiteri üléseken készült választási jegyzőkönyveket a szavazólapokkal együtt küldjék el betekintés végett szabályos és a Választási rendi szabályrendelet 39 par. alapján megalapozott amely többek között előlátja, hogy a jegyzőkönyv két példányban készül és a püspöknek további intézkedés végett haladéktalanul megküldetik. Más szóval, az egyházközségek ezt hivatalból kötelesek megtenni.
Ezért elmarasztaló a maradéki egyházközség fiatal, nem oly rég szolgálatba álló lelkipásztorának és az aláíró presbitereknek az ez év január 7-i kelt. leírata a fennti megfogalmazással azzal, hogy ez a mulasztás inkább a lelkipásztort terheli aki személyes érintettség mellett is, mivel az egyik pályázó fia, inkább tartozkodó magatartást kellet volna tanúsítania, másfelől meg az egyházi törvények átolvasásával, azok megismerésével elvszerűen, pártatlanul tájékoztatni és tanácsolni a presbitériumot. Elfogultsága érthető, de semmi képpen nem igazolható.
Az Alkotmány 50 par. a pályázó szükséges képesítését, az 51 par. pedig a szolgálat jogi feltételeit látja elő. Ennek értelmében az Elnökség feladata a pályázók jelentkezével az volt, hogy a beadott és elküldött dokumentumokat megvizsgálja formai és tartalmi szempontból egyaránt, különösen azt milyen módon, hol szerezték a pályázók a képesítésüket és ha azt külföldön szerezték a Zsinat által előírt szakvizsgát letették-e, mert e nélkül választásuk teljes érvényűnek nem ismerhető el. Abban az esetben ha az Elnökség ezt elmulasztotta a pályázatok beérkeztével megtenni most már, ebben a fázsiban, ennek taglalását feleslegesnek tartom.
Az egyházközségek átnézett presbiteri gyüléseken készült jegyzőkönyvei minden szempontból eleget tesznek az előírtaknak.
Kivétel a bácskossuthfalvi egyházközség 2012. december 5-i keltezésű, kézzel írott, négy oldalas jegyzőkönyve, ellátva Móricz Árpád lelkipásztor úr, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő olvashatatlan aláírásával. A jegyzőkönyvből az tűnik ki, hogy jelen van 19 fő, ebből 16 presbiter szavazati joggal. A jelöltekkel kapcsolatban az áll, hogy Orosz Attila espres úr az egyházközség hívására sem látogatta meg őket, míg a másik Halász Béla lelkipásztor missziói előadó úr, hívás nélkül is ment, „kampányolt” is habár a jelölteknek nem kötelező hivatalosan is bemutatkozni. A titkos szavazás eredménye 8 szavazat az egyik, 8 szavazat a másik jelöltre. Ezek után úgy határoztak, hogy az egyházközség 3 tagú elnöksége titkos szavazatát hozzáadják az eddigi 16-hoz minek utána Halász Béla azokat megkapta így alakult ki a 11 szavazat az ő javára, Orosz Attila pedig maradt a 8 szavazaton.
Az Alkotmány 76 par. 3 szak. úgy rendelkezik, hogy a püspök a presbitériumok által 6 évre választatik. A Választási szabályrendelet 1 par. szerint is az OE tisztségviselőit a szavazattal bíró presbitériumok választják. A Hatósági szabályrendelet 5 par. v pont alatti szakasza is azt látja elő, hogy presbitérium titkos szavazással megválasztja az egyházközség, az egyházmegye és az országos egyház tisztségviselőit.
Az egyházközség kormányzó szerve a Hatósági szabályrendelet 2 par. szerint az egyházközségi közgyűlés, a presbitérium és a diakonátus mellett az egyházközségi elnökég is melynek hatásköre a ennek a szabályrendeletnek a 8 par.-ban van részletesen megfogalmazva míg az Alkotmány 39 par. azt is kimondja, hogy az egyházközség elnöksége az egyházsközség jogi képviselője.
A Választási rendről szóló szabályrendelet 37 par. 3. szak. látja elő azt, hogyan kell eljárni abban az esetben ha a szavazatok csak két egyén között oszlanak meg s azok egyenlő számú szavazatot kapnak.
A konkrét esetben több jelentős mulasztás lett elkövetve:
- az egyházközség elnöksége a püspökválasztásról egyeltalán nem szavazhat, mert az a presbitérium hatásköre, ezért az elnökség 3 útólagos szavazata érvénytelen;
- ily módon a három elnökségi tag ugyan az nap, ugyan abban az órában és ugyan abban a kérdésben kétszer szavazott, a 16 szavazattal bíró egyén 19 szavazatot produkált;
- ha a szavazatok a két pályázó között oszlanak meg s azok egyenlő számú szavazatot kaptak sorshúzsás dönti el a szavazás kimenetelét;
- felmerül annak gyanúja is, hogy Halász Béla lelkipásztor úr vétett a Választási rendi szabályrendelet 50 par. d) pont alattiaknak, mivel a „kampányolást” ill. a magamagát ajánlást, ahogy az említett paragrafus fogalmaz, kimondottan tiltja.
következtetés
- az egyházközségek – Bácsfeketehegy, Verbász, Zombor, Pacsér, Szabadka, Magyarittabé, Hertelendifalva, Nagybecskeresk, Torontálvásárhely, Pancsova – átnézett püspökválasztási presbiteri jegyzőkönyvei szabályosak;
- a bácskossuthfalvi egyházközség 2012.dec.5-én megtartott és megejetett szavazása a püspökválasztással kapcsolatban érvénytelen.
- érvénytelen a maradéki egyházközség presbiteri szavazata is ebben a kérdésben a Zsinati tanács ez év január 5-i határozatának 1. pontja értelmében mivel a megadott határidőn belül nem jutatta el a presbieri gyűlés jegyzőkönyvét az Elnökségnek.
Tisztelettel,
Molnár András, ügyész
Április 15.-én a húsvét utáni vasárnapon esperesi vizitáció volt a maradéki gyülekezetben. Az istentiszteleten az igét Nt Orosz Attila a bácskai egyházmegye esperese hirdette a Jn 20, 26-29 versei alapján. Az igehirdetés Tamás történetéről szólt és alapgondolata az volt, hogy az Isten gyermekeinek mindig ott van a helye, ahol Jézussal lehet találkozni. Aki Jézusra vár az nem vár hiába. Sokszor hasonlít a mai ember élete is a Tamáséhoz, mert zaklatottak vagyunk, nincs meg a lelki békességünk. Tisztában kell lennünk azzal a ténnyel, hogy ezt a békességet csak Jézus adhatja meg nekünk. Az istentisztelet úrvacsoraosztással zárult.
Az istentiszteleten és az azt követő presbiteri ülésen jelen volt dr. Kákonyi József a bácskai egyházmegye gondnoka és Molnár András, egyházunk ügyésze is. Detelin József gondnok úr és a jelenlevő presbiterek beszámoltak a gyülekezetben folyó munkáról. Az istentiszteleti alkalmak és bibliaórák rendszeresen meg lettek tartva. Erről tanúskodik a szabályosan vezetett lelkipásztori-szolgálati napló is. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy minden vasárnapi és ünnepnapi istentiszteletet megtartottak, attól függetlenül, hogy a gyülekezetnek huzamosabb ideje nincs állanó lelkipásztora. Ebben a szolgálatban Urbán Angéla helybeli fiatal segít sokat, aki rendszeresen megtartja a felolvasott istentiszteleteket és a fiatalokkal is foglalkozik A jelenlevők egyhangúan kifejezték óhajukat, hogy a jobb sorsra érdemes gyülekeztnek mielőbb szüksége lenne állandó lelkipásztorra. Egyházunk jelenlevő vezetőségi tagjai ígéretet tettek, hogy ezt a kérdést mielőbb rendezni fogják. Felmerültek továbbá az elkobzott egyházi vagyon visszaszármaztatásának kérdései is. Ennek folyamatáról, Molnár András ügyész tájékoztatta a presbitérium tagjait. A gyülekezetlátogatás kötetlen beszélgetéssel és szeretetvendégséggel zárult.
A Szerb Köztársaság Kormánya valamint a hagyományos egyházak és a vallási közösségek között, a lelkészek és az istentiszteleti szertartás tevékenységét végző személyek nyugdíj- és rokkantsági, valamint egészségbiztosítási kérdéseinek rendezése ügyében:
A megértésen és együttműködésen alapuló kölcsönös megbecsülés viszonyából és a felállított jó kapcsolatokból kiindulva;
Tiszteletben tartva a hagyományos egyházaknak és a vallási közösségeknek a Szerb Köztársaság társadalmában betöltött történelmi szerepét, hangsúlyozva, hogy az egyházak és a vallási közösségek hozzájárulnak a társadalom demokratizálódásához, s hogy az általános jólét megvalósításának nemes célját tűzték ki maguk elé;
Ama törekvésükben, hogy magasabb szintre emeljék a Szerb Köztársaság Alkotmánya, valamint a nemzetközi jogszabályok által szavatolt vallási szabadságjogokat, a joguralom alappillérén nyugvó demokratikus politikai rend megteremtésének és megtartásának nagy jelentőséget tulajdonítva;
Kifejezve elszántságukat, hogy a papság és az istentiszteleti szertartások tevékenységét végző személyek szociális biztonságát tiszteletben tartva, a hazai törvényalkotás és az európai szabványok rendelkezéseit tartósan szavatolják;
A Szerb Köztársaság Kormánya, valamint a hagyományos egyházak és a vallási közösségek között az alábbi megállapodás köttetett:
A Szerb Köztársaság Kormánya az állami költségvetésből biztosítja a lelkészek és az istentiszteleti szertartások tevékenységét végző személyek nyugdíj- és rokkantsági, valamint egészségbiztosítási hozzájárulása alapján keletkező kötelezettségek finanszírozását, a jogszabályok által előírt legalacsonyabb alap tiszteletben tartásával.
Ezen emlékeztető megvalósításának módját a Kormány végzéssel fogja pontosítani.
( A fennti dokumentumot Egyházunk részéről Ft. Dr. Csete Szemesi István püspök úr látta el kézjegyével )
A korábbi évek bevált szokása szerint az idei advent utolsó vasárnapjától is csomagosztással egybekötött, fokozott ünnepi hangulatban vettek búcsút a hertelendyfalvi református egyházközségben. A hétvégi óvodások tizenkilencfős csapata alkalmi verseket hozott, egy-egy költemény erejéig pedig a leendő konfirmandusok kértek szót. A délutáni istentiszteletet lekerekítő nt.Halász Béla tiszteletes úr elbocsájtó lelkészi áldása előtt a gyermëkecskék az egy nappal korábban megejtett betlehemes találkozóra készített hagyományőrző produkciójukat is újrajátszották. Az építkező peremvárosi gyülekezet kőművesállványokkal idestova harmadik esztendeje körülbástyázott templomában.
Martinek Imre
A karácsonyi ünnepeket megelőző utolsó, negyedik adventi vasárnapon Bácsfeketehegyen az Istentisztelet után a templomból kijövőktől finom kalácsal búcsúznak.
A kelt tésztából készült finomságot önkéntes adományból a majd húsz tagú hölgytársaság készíti az délelőtt. Igaz, közöttük ott szorgoskodott Vajda István presbiter testvérünk is, aki különben kitanult pékmester.
Nagy segítségükre van Simonyi Zoltán testvérünk akinek szekicsi pékségében kerül sor már évek folyamán a fonott kalács elkészítésére és kisütésére. A délelőtt folyamán 1.600 kalács készült el s ebből azoknak is visznek akik a templomba nem tudnak elmenni, az időseknek, a betegeknek vagy a mozgáskorlátozottaknak.
Ezt a szép szokást a néhai Ft. Ágoston Sándor püspök úr honosította meg 1935-ben Egyházunk számára válságos és nehéz időben és a fonott kalács az összetartozásra és a szeretetre utalt akkor is, most is. A bácsfeketehegyiek azóta, immár évtizedeken keresztül, ápolják ezt a szokást és hagyományt teremtettek belőle.
Ezen a vasárnapon került sor a délutáni órákban a Gyermekek karácsonyára is. A rendezvényt Ft. Dr. Csete Szemesi István püspök úr üdvözlő szavai nyították meg majd Nt. Harangozó László lelkipásztor úr vezetésével került sor a majd 140 gyermek fellépésre a majdnem szűknek bizonyuló templomban. Szavalataikkal és énekükkel elnyűgözték a szép számban megjelenteket ami a felkészítő lelkipásztorok odaadó munkáját dicséri. Külön érdekessége az ünnepsének, hogy a gyermekek énekeit a Püspök úr kifogástalan orgonajátéka kísérte.
Az ünnepség végezetével a karácsonyi csomagok mellett a gyermekek is kaptak a összetartozás és a szeretet fonott kalácsából. Hisszük és reméljük ők lesznek egykoron a folytatói és fenntartói ennek a szép és egyedülálló hagyománynak.